2017. december 13. szerda,
Luca és Otília napja van.
Friss hírek, információk Intézet Oktatás Kutatás Természetvédelmi mérnöki szak Hasznos linkek

Aktuális TÁMOP pályázatok:

Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei az erdészeti és agrárszektorban - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV

 

A projekt kutatási feladatai a Növénytani és Természetvédelmi Intézetben négy témakörbe csoportosíthatók. Feladatunk a Magyarországon őshonos fa- és cserjefajok értékelése a klímaváltozás prognosztizált hatásaira adott érzékenységük, válaszreakcióik szerint. Potenciális dél-európai „cserefajokat” keresünk arra az esetre, ha a jövőben visszaszoruló fafajaink nem helyettesíthetők ugyanazon fafaj déli populációinak szaporítóanyagával, sem más honos fafajokkal. A fafajok értékelése során az inváziós veszély kiszűrésére fokozott figyelmet fordítunk. Intézetünkben vizsgáljuk a klímaváltozás és az erdőtermészetesség összefüggését a TERMERD adatbázis alapján, különböző klímarégiókban. Külön kutatási témát jelent az erdőtársulások reakcióinak vizsgálata a Soproni-hegység és a Síkfőkút Project mintaterületei alapján.


Intézetünk vonatkozó kutatási témái:

  • Társulások, elegyek stabilitás növelése megterséges migrációval
  • Erdőtársulások fajösszetételének, diverzitásának változása a klíma függvényében
  • Az erdők természetességének változása a klíma függvényében
  • Cönológiai összehasonlító vizsgálatok a Síkfőkút Project területén

 

 


Silva naturalis: ­ A folyamatos erdőborítás megvalósításának ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és természetvédelmi szempontú vizsgálata - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0004

 

Intézetünk a napjainkra egyre nagyobb teret kapó folyamatos erdőborítás mellett megvalósuló erdőgazdálkodás lehetőségeinek, illetve hatásainak vizsgálatában is részt vesz. Kutatásaink során megkülönböztetett hangsúlyt fektetünk a folyamatos erdőborítás mellett kezelt erdők fajösszetételének, állomány szerkezetének vizsgálatára, és a hagyományosan kezelt erdőkkel való összehasonlítására. Vizsgáljuk továbbá a folyamatos erdőborítás táj szintű hatásait, illetve ennek a gazdálkodási módnak a természetvédelmi hatásait. A kapott eredményektől azt reméljük, hogy sikerül hozzájárulnunk a folyamatos erdőborítás hatásainak alaposabb megismeréséhez és a nyert eredményekkel hozzájárulhatunk a helyes gazdálkodási mód kialakításához.

 

Intézetünk vonatkozó kutatási témái:

  • A folyamatos erdőborítás fajösszetétel és fajdiverzitás-vizsgálata
  • Természetvédelmi és konzervációbiológiai vonatkozások elemzése
  • A folyamatos erdőborítás társulás és táj szintű vizsgálata


Különleges természetmegőrzési területek (Natura 2000) fenntartási terveinek elkészítése

 

Intézetünk az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben részt vesz az Igazgatóság területén található különleges természetmegőrzési területek (Natura 2000) fenntartási terveinek elkészítésében. Feladatunk minden terület esetében két fő részből áll. Elsőként a tervek megalapozó dokumentációjához szükséges botanikai adatok terepi felvételezését kell elvégeznünk, illetve az érintett területek élőhelytérképeit kell elkészítenünk. A terepi adatok és tapasztalatok birtokában a feladat második része a konkrét kezelési javaslatok megfogalmazása. A tervezés során érintett területek: Pinka, Rába és Csörnöc-völgy, Csöngei legelő, Kenyeri reptér, Kemenessömjéni cserjés legelő, Gércei tufagyűrű és láprét.


Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések monitoringja

 

Az AUDI HM Kft. győri beruházásának feltételeként szabott Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések keretében a Gönyűi homokvidék és a Szigeti homokok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeken pannon homoki gyep, pannon homoki borókás–nyáras és erdőssztyepp-tölgyes élőhelytípusok regenerációját segítik özönnövények mechanikai, kémiai és kombinált irtásával. Ezen kiegyenlítő intézkedések botanikai monitorozásának keretében a védett és az özönnövény fajok elterjedésének változását az NBmR védett és ritka fajokra kidolgozott protokollja alapján folt- és ponttérképezéssel, az élőhelyek állapotának változását pedig a Natura 2000 monitorozás gyepekre és erdőkre kidolgozott intenzív szerkezet és funkció monitorozási módszertana alapján követjük nyomon.

 

 


Allelopátia kutatások

 

Földünk biodiverzitását veszélyeztető tényezők között az élőhelyek pusztulását és fragmentációját közvetlenül a nem őshonos fajok inváziójának problémája követi. E fajok veszélyeztethetik a természetes életközösségek ökológiai egyensúlyát, terjedésük jelentős természetvédelmi, gazdasági és humán egészségügyi problémákhoz vezethet. Mindezek figyelembevételével nem meglepő, hogy az idegen fajok megtelepedését, terjedését és invázióját elősegítő tényezők vizsgálata az invázióbiológiai kutatások egyik kulcsfontosságú stratégiai pontjává vált. Számos vizsgálat feltételezi, hogy az adventív fajok dominánssá válásában az allelopátiának is jelentős szerepe lehet, ezért kutatásaink során e tényezők közül elsősorban a megtelepedés és a terjedés fázisában is hatékony előnyt szolgáltató allelopatikus hatás vizsgálatával nagy hangsúlyt fektetünk.

Vizsgálataink során tizennégy fás szárú és húsz lágyszárú, adventív növényfaj juglon-indexe került meghatározásra a Szabó (1999) által leírt módszer szerint, amely az ismeretlen allelopátiás potenciálú növényfajból készített kivonat hatását a juglonéval hasonlítja össze a fehér mustár (Sinapis alba L.) tesztnövény csírázási százalékára, gyökér- és hajtáshosszúságára nézve. A kutatás eredményeként bebizonyosodott, hogy a vizsgált adventív növényfajok mindegyike rendelkezik kifejezett vagy kevésbé kifejezett allelopátiás potenciállal, a magasabb koncentrációjú kivonatok esetén csaknem mindegyik faj juglon-indexe közelít az 1-hez vagy meghaladja azt, vagyis hatása a juglonéhoz közelít, vagy azét felülmúlja. A juglon-indexet tekintve különösen kiemelkedő a kínai alkörmös (Phytolacca esculenta van Houtte), a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum Somm. et Lev.) és a cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa L.) allelopátiás potenciálja. E fajokon kívül még az alábbi fajok kivonatával történt kezelés esetén tapasztaltunk „rendkívül szignifikáns” gátló hatást mind a csírázási százalék, mind a hajtáshosszúság, mind pedig a gyökérhosszúság tekintetében: mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis L.), fekete dió (Juglans nigra L.), kései meggy (Prunus serotina Ehrh.), zöld kőris (Fraxinus pennsylvanica Marsh. var. subintegerrima (Vahl) Fern.), süntök (Echinocystis lobata (Michx.) Torr. et Gray), ártéri óriáskeserűfű (Fallopia japonica (Houtt.) Ronse Decr.), Matild-nebáncsvirág (Impatiens balfourii Hook. f.), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora DC.), borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta L.).


Legfontosabb közelmúltban befejezett és jelenleg is folyó egyéb kutatások

 

  • Erdőtermészetesség monitorozása a védett természeti területek és a Natura 2000 területek erdeiben, a természetvédelmi erdőkezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás bioindikátorainak kiválasztása és monitorozása, gyepek és vizes élőhelyek természetességi állapotának mérésére szolgáló értékelő módszer kifejlesztése                          

  • Inváziós állat- és növényfajok: jelenlegi és potenciális fajok; kockázatelemzés és genetikai vizsgálatok az észak- és nyugat-dunántúli régió területén

  • A biodiverzitás alakulása a jövőben: növényi inváziók és kipusztulások vizsgálata Magyarországon                          

  • Spontán erdősödő és cserjésedő területek természetvédelmi és erdészeti szerepének vizsgálata, hazánk kiemelkedő természeti értékét képviselő száraz gyepjeinek fenntartási és rekonstrukciós lehetőségeinek vizsgálata, ritka / veszélyeztetett gyomnövényfajok aktív védelmének lehetőségei

  • A magyarországi edényes flóra elterjedési adatbázisának fejlesztése

  • A Dalos-hegyen lévő átalakító üzemmódú erdőtömb állapotfelvétele, monitoringjának kialakítása és a megfelelő erdőkezelési módszerek kidolgozása

  • Az akác talajuntságának vizsgálata az Ipolyerdő Zrt. területén

  • Kecskemét-Hetényegyháza Nyíri erdőben található helyi védettségű mogyorós-tölgyes állapotfelvétele, monitoringja, a megfelelő erdőkezelési módszer kiválasztása

  • A Baktai-erdő termőhely- és vegetációváltozása, az ezekből levonható következtetések beépítése az erdőgazdálkodásba

  • A baktalórántházi erdőkben végzett eddigi erdőfelújítások összehasonlító vizsgálata, monitoringja és a változó környezetben alkalmazható erdőfelújítási módok kiválasztása

  • A lónyai vadaskert természeti állapotának felmérése, monitoring rendszer kialakítása, javaslattétel a fenntartható hasznosítására

  • A Sóstói-erdő termőhely- és vegetációváltozása, az ezekből levonható következtetések beépítése az erdőgazdálkodásba

 


Kutatási területek a részt vevő intézeti oktatók szerint

 

Dr. Bartha Dénes

  • Genomic isolation and transcriptomic differentiation between two ecologically divergent European forest trees, Populus alba and P. tremula (NERC pályázat) – résztvevők: Royal Botanic Garden Kew, UK; University of Southampton, UK; University of Wyoming, USA; Federal Office and Research Centre for Forestry, Austria; West Hungarian University, Sopron; University of Salerno, Italy) (2007-2010)
  • Population dynamics and invasiveness of Fraxinus ornus L. in eastern Central Europe – résztvevők: Bundesforschungs- und Ausbildungszentrum für Wald, Naturgefahren und Landschaft, Wien; Universität Wien, Wien; Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron; University of Ljubljana; Agricultural University, Nitra) (2009-2012)
  • A Jósika-orgona (Syringa josikaea Jacq. fil.) monografikus feldolgozása - közös kutatás a BCE Kertészettudományi Karával és a kolozsvári Bolyai Egyetemmel
  • A Kárpáti-Pannon térség dendrotaxonjai cheklist-jének összeállítása (erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, burgenlandi és délvidéki kutatók közreműködéssel)
  • A trópusok és szubtrópusok fontosabb fafajait, a mérsékelt és hideg égöv valamennyi fafaját és Európa cserjefajait feldolgozó Enzyklopädie der Holzgewächse c. sorozatban megjelenő monográfia összeállításában való részvétel (1994, az alapítás óta, eddig 18 monográfia elkészítésével)
  • A lónyai vadaskert természeti állapotfelvétele (2007-2008)
  • A kecskeméti Arborétum tölgyes parcellájában zajló regenerációs folyamatok vizsgálata (2008-tól)
  • A baktalórántházi gyertyános-kocsányos tölgyesek felújításának monitorozása (2007-től)
  • A cserháti akácosok leromlásának vizsgálata (2009-től)
  • Az Ojtozi erdőtömb lékjeinek monitorozása (2009-től)
  • Erdőmonográfiák szerkesztése (2007 – A Bockerek-erdő, 2008 – A Baktai-erdő, 2009 – A Sóstói-erdő)
  • A Tilia c. periodika szerkesztése (1994-től, eddig 15 kötete jelent meg)
  • Az év fája kiadványok szerkesztése (1996-tól)

 

Dr. Csiszár Ágnes

  • „A biomonitoring módszer alkalmazási lehetőségei a radioaktív sugárterhelés vizsgálatára” projekt I/3.2.6. „Kriptogám biomonitoring” altéma
  • Adventív növényfajok terjedési stratégiáinak vizsgálata:
  • Szaporodásbiológiai sajátosságok vizsgálata: magprodukció, csírázási spektrum, magtúlélés, magbank
  • Allelopatikus potenciál vizsgálata: juglon-index
  • Regenerációs képesség vizsgálata
  • Növény-állat interakciók vizsgálata: főbb fogyasztó és beporzó szervezetek vizsgálata

 

Dr. Tar Teodóra

  • A Kecskeméti Arborétumban található hazai tölgyes és fehér-nyáras társulások állományainak felmérése és értékelése. 2008.

 

Dr. Zagyvai Gergely

  • Felhagyott agrárterületek fásszárú szukcessziója a Cserhátban (doktori kutatási téma)
  • A Baktai-erdő komplex felmérése
  • A Sóstói-erdő komplex felmérése
  • A fehér akác (Robinia pseudoacacia) talajuntsági vizsgálata Nógrád megyében

 

Korda Márton

  • 2004-2007 között Vidéki Róbert és Takács Gábor vezetésével részt vett a soproni Kistómalmi-láprét rekonstrukciós tervének kidolgozásában és kivitelezésében.
  • 2006-ban megvédett diplomamunkájában a hazánkban csak itt előforduló lápi hízóka fajvédelmi programját dolgozta ki.
  • 2000 óta folyamatosan részt vesz a Tétényi-fennsík természetvédelmi feladatainak megtervezésében és kivitelezésében, illetve a terület részletes, tudományos kutatásában. Ennek során elsősorban a fennsík flóráját és vegetációját vizsgálja. A 2009-ben megvédett Természetvédelmi mérnöki Msc diplomamunkája e kutatások - természetvédelmi szempontból is jelentős - részeredményeit tárgyalja.
  • Vidéki Róberttel 2006 óta részt vesz a magyarországi adventív hínárfajok kutatásában. A kutatások során több Magyarországra nézve új hínárfaj került elő, illetve korábbi adatokkal rendelkező fajok esetében az elterjedési területük pontosításra került.
  • Részt vesz a Növénytani és Természetvédelmi Intézet által 2007-ben megkezdett erdőmonográfia sorozattal kapcsolatos terepi kutatásokban, a megjelenő könyvekben növénytani és természetvédelmi témákban szerzői szerepet is vállal. 2008-ban jelent meg az első kötet A Bockerek-erdő címmel. A sorozat további tagjaként előkészületben van a Baktai-erdő és a Sóstói-erdő című kötet.
  • Koordinálása alatt zajlik a Kecskemét–hetényegyházi mogyorós-tölgyes regenerációs vizsgálata, mely várhatóan 2011-ben zárul le.
  • Részt vesz a kecskeméti Arborétum tölgyes parcellájában zajló regenerációs folyamatokat vizsgáló kutatásában.
  • Egyéni kutatási témája a Növényi elterjedésmintázatok többléptékű vizsgálata a Tétényi-fennsíkon.

 


Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) által támogatott régebbi kutatási témák

 

  • A flóra és a vegetáció változásának vizsgálata a Soproni-hegység erdeiben (OTKA T 29307, időtartam: 1998-2002, témavezető: DR. BARTHA DÉNES)
  • Néhány agresszívan terjedő növényfaj vizsgálata (OTKA T 33114, időtartam: 1999-2003, témavezető: DR. BARTHA DÉNES)


Az Oktatási Minisztérium által támogatott régebbi kutatási programok

 

  • Magyarország természetes növényzeti örökségének felmérése és összehasonlító értékelése (NKFP 3/B-0050-2002, időtartam: 2002-2005, projektvezető: DR. BARTHA DÉNES; témavezető: DR. KIRÁLY GERGELY)


A Környezetvédelmi Minisztérium által támogatott régebbi kutatási programok (KAC)

 

  • A tervezett Őrségi Nemzeti Parkot megalapozó botanikai-zoológiai kutatások (időtartam: 1999-2001, témavezető: DR. BARTHA DÉNES)
  • Természetvédelmi kezelési javaslatok az Őrségi Nemzeti Park élőhely-típusaira (időtartam: 2001-2002, témavezető: DR. BARTHA DÉNES)
  • Erdő- és rétkezelési kutatások a tervezett Őrségi Nemzeti Park területén (KAC 027900, időtartam: 2001-2002, témavezető: DR. BARTHA DÉNES)
  • A magyarországi természetszerű erdőtársulások természetességének felmérése és értékelése (KAC, időtartam: 2002-2003, témavezető: DR. BARTHA DÉNES)
  • A Kisalföld DNy-i része nem védett területeinek komplex botanikai feltárása” (KAC K-36-02-00037H, időtartam: 2002-2003, témavezető: DR. KIRÁLY GERGELY)
  • A dunántúli mezei szilek levélmorfológiai vizsgálata (KAC, időtartam: 2002-2003, témavezető: BÖRCSÖK ZOLTÁN)


Tartalmi felelős: Zagyvai Gergely - módosítva: 2014. február 11.