2017. szeptember 22. péntek,
Móric napja van.
Friss hírek, információk Intézet Oktatás Kutatás Természetvédelmi mérnöki szak Hasznos linkek
  Oktatási segédletek
  Tantárgyi követelmények
  Zh- és vizsgaszabályzatok (2012 őszi félévétől érvényesek)
  Tantárgyi programok I. félév
  Tantárgyi programok II. félév
  Tantárgyi programok - új dokumentumok
  Diplomadolgozatok, szakdolgozatok, PhD értekezések, TDK dolgozatok
  Folyamatos erdőborítással járó természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodási módszerekkel kapcsolatos tanfolyam"

Diplomatervezés, PhD
  Diplomadolgozatok
  Szakdolgozatok
  TDK-dolgozatok
  PhD-értekezések



Doktori értekezések

 

Schmidt Dávid (2013): A Pannonhalmi-dombság félszáraz gyepjeinek összahasonlító vizsgálata

 

Papp Mónika (2013): Cseres-kocsánytalan tölgyes és tölgy-kőris-szil ligeterdők különböző égtáji kitettségű szegélyeinek vizsgálata

 

Mesterházy Attila (2012):A rába-völgyi erdők élőhelyinek és lágyszárú növényfajainak vizsgálata

 

Baranyai-Nagy Anikó (2012):A Nyugat-Dunántúli patakmenti égerligetek tájtörténeti, növényföldrajzi és társulástani vizsgálata

 

Zagyvai Gergely (2011): Felhagyott mezőgazdasági területek szukcessziójának vizsgálata cserháti mintaterületen

 

Szmorad Ferenc (2010): A Soproni-hegység erdeinek történeti, növényföldrajzi és cönológiai vizsgálata 

 

Tar Teodóra (2007): Az Aster linosyris (L.) Bernh., mint őshonos évelő faj botanikája és termesztésbe vonása.

 

Csiszár Ágnes (2004): A kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora DC.) és a keresztlapu (Erechtites hieracifolia Raf. ex DC.) terjedési stratégiáinak vizsgálata

 

Tímár Gábor (2002): A Vendvidék erdeinek értékelése új nézőpontok alapján

 

Frank Norbert (2001): A természet és az ember alakította soproni Dudlesz-erdő

 

Kézdy Pál (2001): Taxonómiai vizsgálatok a hazai molyhos tölgy alakkörön (Quercus pubescens s. l.)

 

Markovics Tibor (1996): A flóra és vegetáció változása a Kőszegi-hegység erdeiben másfél évtized alatt

 

Bach István Dr. (1993): Az erdészeti biológiai alapok genetikai és ökonómiai kérdései (a szaporítóanyag-gazdálkodás és fajtaértékelés módszertani továbbfejlesztése)

 

Somogyi Ilona Csilla (1993): Veszélyeztetett növényfajok in vitro szaporítása

 

Tóth Imre (1992): Az ártéri erdőkről és az Alsó Duna-ártéri erdők erdőgazdálkodásáról

 

Bordács Sándor (1991, 1992): Tölgyfajok örökletes tulajdonságainak vizsgálata és azok hatása a szaporítóanyag-gazdálkodásra (Kandidátusi értekezés és kézirat)

 

Bach István (1991): Az erdészeti fajtaminősítés időszerű módszertani kérdései

 

Krassay László (1990): A feketefenyő alakkörének ökológiai és produkciós viszonyai

 

Nagy Antalné (1984): Az Észak-Alföldön kipusztulással fenyegetett vadon élő növények környezettani, növénytársulástani vizsgálata és természetvédelmi teendői

 

Rácz István (1982): A jegenyefenyő fajok (Abies-ek) alaki változatosságának elemzése

 

Doan Si-Hien (1972): Egyes ökológiai tényezők hatása az ’I-214’-es olasz nyár morfogenezisére

 

Nemky Ernő (1972): A tölgymakk és -csemete öko-fiziológiája

 

Barabits Elemér (1969): A vöröstölgy szerepe a magyar erdőművelésben

 

Halupa Lajosné (1969): Kocsányostölgy növekedési menetének vizsgálata kötött talajon

 

Jereb Ottó (1969): A lucfenyő morfológiai tulajdonságainak és növekedésének összefüggései

 

Csanády Etele (1968): Fitoelektromos potenciálok erdőterületeken

 

Kiss László (1967): Rovarmérgek hatása az erdei magvakra és csemetékre

 

Horváth Endréné (1965): Erdei csemeték növekedése és a termőhelyi adottságok közti összefüggés

 

Marjai Zoltán (1960): A nyárfa ivaros szaporodása és szaporítása

 

Páris János (1959): Az akácmag és -csemete N, K, P tartalmának vizsgálata


Tartalmi felelős: Zagyvai Gergely - módosítva: 2014. január 28.